2014. december 27., szombat

VI.fejezet:Te hagysz itt engem....

A fülesem bedugtam a telómba és már indultam is.Gyorsan kiértem a vasútállomásra,ahol a vonat már beért.Épp indultam volna megkeresni a nővérem amikor nem várt dolgot láttam.Te jó ég!Sam és David,mint egy szerelmes pár ölelkezik és nevet együtt.Azt hiszem hiába jöttem.Most csalódtam Davidben. Nem azért,mert Sammal beszél,hanem ahogy.Eddig velem volt ilyen,de ahogy elnézem már nem én vagyok az akivel úgy fog beszélni,mint a legjobb barátjával,hanem talált mást.Én végül úgy döntöttem,hogy visszaindulok ha már rám úgyse lesz szüksége senkinek.Gyorsan vissza is értem.
-Hol voltál?-kérdezte Szabrina amikor beléptem a szobába.
-Csak sétáltam.-mentem a szekrényemhez.
-Most mit csinálsz?-nézett már oda Patrisa is.
-Elrakom a cuccaim.-válaszoltam miközben levettem a bőröndöm.
-Miért?-kérdezett Szabrina miközben azt nézte,ahogy dobálom a cuccaim a bőröndömbe.
-Haza akarok menni még azelőtt,hogy elmegyek Kanizsára.-cipzároztam be végül a bőröndöt.-Mondjátok meg a többieknek,hogy mindenkit puszilok.Na sziasztok.-öleltem meg őket.
-Szia.-köszöntek el egyszerre. Én megfogtam a bőröndöm és elindultam az állomásra.Direkt hátul mentem ki,mert hallottam,hogy Sam és David megérkezett és nem volt kedvem hozzájuk.Beraktam a fülesem és mentem.Észre se vettem,de már ott is voltam.Bementem az állomásra és megnéztem a vonatokat.Szerencsém van 5 perc múlva lesz egy vonat amivel eljutok Zalaegerszegre.Gyorsan megvettem a jegyem és már ki is mentem és vártam a vonatom. Kb. 2 percet várhattam,amikor végre már ide ért a vonat.Gyorsan felszálltam és helyet foglaltam.Mire leültem már el is indultunk.A kalauz pár perc múlva már ott is volt és ráfirkantott a jegyemre.Én már nem tudom mit csináljak.Beraktam a fülesem és zenét hallgattam. Cher Lloydtól a Want U Back-et hallgattam. Ez a szám nem tudom,de szerintem illik most hozzám. Want U Back,David. Nem tudom, hogy miért,de fáj,hogy ilyen.Na jó ezt most verd ki a fejedből.Na jó inkább hallgassunk mást.Átraktam inkább az Oathra szintén Cher Lloydtól. Te jó ég! Milyen régen beszéltem Kimel. Am Kim az lbm.A gimiben megismerkedtünk és itt lettünk legjobb barátnők.Nem nagyon zavart minket,hogy nem régen találkoztunk,rengeteg emlékünk van már.Totál fullosan legjobb barátnők lettünk.Vele sírtam apám miatt,vele törtük szét apám kocsiját,vele mentem Parisba,vele égettem le a 12.-eseket,vele sírtam a Titanicon századjára is,vele sírtam az első szakításomkor,vele beszélgettem hajnalokig,vele festettem körmöt órán,vele szórakoztunk a tetőn,vele aludtam órán,vele lógtam,és még tudnám sorolni.Na jó mindjárt elsírom magam.Nagyon hiányzik.Igaz itt van nekem több barátom,de akkor is hiányzik.Ja azt nem mondtam még,felköltözött Pestre.Na jó inkább facebookozok. Az legalább lefoglal.Gyorsan kiírtam,hogy mindjárt itthon leszek és utána inkább bezártam a telefonom és néztem a tájat miközben a zene tovább lépett a Downra. Igazából ezt a számot csak x bokszozáskor ismertem meg.Kimmel táncolunk erre.Na jó nem bírtam. Elkezdtek folyni a könnyeim,de gyorsan le is töröltem őket.Nem sírhatok.Még nem.Itt nem.A vonatom most ért be.Gyors leszálltam és siettem haza.Szerencsémre senki nem várt és hozzám se jöttek.Berontottam a házba és ledobtam a cipőm. Befutottam a szobámba és ráugrottam hasast a franciaágyamra. Gyors még felültem és a hifihez csatlakoztattam a telóm,majd elindítottam a Cry-t. A hifiből az előbb említett szám üvöltött,míg én az ágyamban bőgtem.Jó volt kiadni azt a sok fájdalmat ami most ért.Már régen sírtam.Még Szeptemberben elment Kim és Alex előtt nem fogok sírni.Még is csak fiú. Pár perc múlva már lenyugodtam és a zenét is kinyomtam.Most inkább gépezek.Gyorsan előkaptam a laptopom,amikor megszólalt a telefonom. David hív.
-Szia!Miért hívtál?-vettem fel a telefont.
-Szia!Na kösz.Te hagysz itt engem egy rakás idiótával,de te kéred számon,hogy miért hívlak.
-Nem tudtam,hogy a nővérem már idióta.-válaszoltam gúnyosan.
-Mi van?
-Ne tedd a hülyét.Láttam,ahogy vele szórakoztál.Eljátszod nekem a hiper-szuper barátot,de amikor a drágalátos nővérem megjön,akkor én el vagyok felejtve.-ordítottam a telefonba.
-Miért lennél elfelejtve?Miért felejteném el a legjobb barátom?-ordított.
-Mert már ismerlek.Ismerlek,David. Eddig jó voltam,de most már nem.-halkultam el a végére,majd leraktam és sírva dőltem vissza az ágyba.A telefonom megállás nélkül rezgett,de nem érdekelt,mert tudom,hogy most elvesztettem Davidet. A házban már sötét volt,szóval este van. Gyors felkaptam magamra egy szettet( a 3. ruha az ~Mc) és indultam is. Szerencsémre 2 utcányira van egy bár,tehát oda mentem.Tudom nem megoldás amit csinálok,de akkor is most erre van szükségem.
-Helo.-köszöntem a pultos srácnak.-Kiszolgálsz vagy menjek máshová?
-Hali-nézett rám egy pimasz mosoly kíséretében.-Kiszolgállak én szívesen.
-Akkor egy pohár Jack Daniel's-t kérnék.-tolta elém a poharat.
~Hajnali 3-kor~
Már nagyon sok pohár alkoholt ittam.Volt Jack Daniel's,volt vodka,wiskey és még sok más.
-Jól vagy?Nem kéne haza menned?Végeztem már úgyis,hazaviszlek-jött mellém a pultos srác,aki már nem pultos srác.Én nem törődve a mondatával csak magamhoz rántottam és megcsókoltam.A srác elsőként csak lefagyva állt,de amikor rájött,hogy mi van akkor visszacsókolt. Pár perc múlva azt vettem észre hogy már a lábammal a derekát fogom és kezemmel a nyakát karolom át és így csókolózunk egy szobában........