Amikor megtaláltam a mai szettem,akkor gyors elmentem zuhanyozni és amikor végeztem,akkor felkaptam a szettem és feldobtam egy halvány lila sminket.Amikor végeztem akkor valaki kopogott.Ki nyitottam és nagy meglepetésemre Alex volt.
-Szia.Hát te?Hogyhogy ilyen korán itt vagy?-kérdezte miközben átölelt.
-Szia.Én is örülők neked.-nevetett ki.
-Bocs,de hogyhogy itt vagy?
-Nem gondolhatod,hogy köszönés nélkül hagyom,hogy elmenj.-mosolygott rám.
-Ezért hajnalok hajnalán ide jöttél?-mondtam neki zavarban
-Igen-mondta mosolyogva amikor valaki kopogott.
-Hát ti?-kérdeztem Davidet és Stevent.
-Eléd jöttünk.-mondta Steven.
-Kint várjatok meg,mindjárt megyek.-mondtam.-Alex mennem kell.-mondtam már bent a haveromnak.
-Jó.Hát akkor majd beszélünk.Szia-mondta elszontyolodva.
-Szia.-kaptam fel a bőröndöm és indultam is ki.Miután bezártam az ajtót kimentem az épület elé ahol a két fiú már várt.
-Mi tartott eddig?-kérdezte furán David. Látszott rajta ,hogy valami baja van.
-David mi a bajod már megint?-kérdeztem tőle feszülten,mert már idegesített,hogy ha valami baja van akkor mindig valakivel kötegszik és most én lettem az áldozata.
-Nekem semmi csak már idegesít ,hogy rád kell várni.
-Ha nem tetszik el lehet menni.-mondtam neki,mert marhára idegesített a jelenléte ilyen állapotban.
-Jó elmegyünk aztán jössz ahogy jössz.-mondta de engem nem igazán érdekelt,mert Steven velem marad.
-Hogyan érted,hogy elmegyünk?-kérdeztem,mert ezt nem értettem tisztán.
-Ééééééén ééééés Steveeeen.Érteeeeeed?-mondott MINDENT nyújtva,mint egy fogyinak.
-Nem. Bam meg.Tudod mit?Leszarom.Csináltok amit akartok.Én egyedül megyek.Na csá.-Mondtam és már mentem is.
~Steven szemszöge~
-Nem. Bam meg.Tudod mit?Leszarom.Csináltok amit akartok.Én egyedül megyek.Na csá.-mondta Carol aztán el is ment.
-Most ez miért volt jó neked?-kérdeztem meg Davidet,de meg sem vártam a válaszát már Carol után is mentem,de sehol nem találtam,ezért el mentem a vasútra ahol mindenki már ott volt csak én nem.Gyors felszálltam a vonatra és már indult is.Az utat végig Facebookoztam.
~Ez idő alatt Carol szemszöge~
Amiket David mondott azok felháborítóak.Hogy lehet ilyen paraszt?Amíg ilyeneken törtem a fejem arra figyeltem fel,hogy oda is értem a vasútra.Bementem és észre vettem,hogy csak Steven nincs itt.David csak zenét hallgatott a többiek meg beszélgettek.Senki nem vett észre ezért csak leültem David mögé és én is zenét hallgattam.Pár perccel később Szabrina leült mellém.
-Mi a baj Carol?-kérdezte aggódva
-Hosszú.Majd a vonaton elmondom.-súgtam oda neki.Pár perccel később felszálltunk a vonatra és már mentünk is.Szabrina velem szembe ült le és mellém pedig Patrisa. Mivel Patri elment valahova Szabri oda ült mellém.
-Na,mi történt?-kérdezte kíváncsian.
-David bolond.-amikor ezt kimondtam azt hallottuk meg,hogy David és Steven egymásnak esnek.Mivel én mindenkiért kiállok, ezért gyorsan felugrottam és odarohantam a fiúk közé.-Srácok!Ne a vonaton verekedjetek!!!Miért jó ez nektek?
-Ő kezdte-szólt közbe Steven
-Nem érdekel ki kezdte.Ne legyetek ilyen gyerekesek!És rólad ezt nem gondoltam volna,Steven!-mondtam ki a végszót és már el is mentem.
-Mi volt ez Carol?-kérdezték a lányok.Jé Patri is vissza jött!
-Csak a két idiota össze verekedett.-mondtam "tudjátok?mint mindig" fejjel.
-Jaaa-Patrit nem nagyon lepte ez meg.
-Mit tudsz,Patrisa?-kérdeztem mert furán viselkedett.
-Én seeemit-mondta és azt hitte,hogy beveszem,de NEM.
-Ne hazudj!-parancsoltam már rá.
-Jó elmondom,de nem ebben a kocsiban.
-Jó akkor menjünk át a másikba.-mondtam mire felálltunk és átmentünk a másikba.
~másik kocsiban~
-Na mondod?-kérdeztem Patrisát mivel leültünk és ő csak nézett ki a fejéből.
-Jaaa!Tényleg.Igen.-mondta mikor leesett neki,hogy hozzá beszélek.-Daviddal most szakított egy SMS-ben a barátnője.
-Te jó ég!Annál nincs rosszabb ha a barátnője SMS-ben szakít vele.-mondtam mivel nagyon meglepett ez.
-Ezért felhúzta magát és kiment eléd,hogy amíg megy eléd addig is lenyugszik.De amikor odaért akkor még idegesebb volt,mint mikor elment.Szóval inkább te mesélj.-fejezte be a mondandóját Patri.
-Háááát.Nem tudtam mi a baja és ráförmedtem,Hogy gyorsan megfogalmazzam:Elegem van a hisztijeiből.Gondolom ez sem tehette jobbá a kedvét.
~pár perccel később~
A lányok még egy kicsit ott maradtak beszélgetni,de én úgy döntöttem beszélek Daviddel.Amikor oda értem David és Stefan épp beszélgettek.
~David szemszöge~
-Stefan akkor odaadod a telod?-kérdeztem épp Stefant amikor Carol lépett oda hozzánk.
-David beszélhetnénk?-kérdezte halkan.Nem tudom mit mondhatna nekem hiszen amiket mondott azokkal már mindent elmondott.
-Beszéljünk.-mondtam ki végül,mert kíváncsi vagyok mivel akar még jobban elrontani a kedvem.
-Stefan menj el.Most.-parancsolt Stefanra aki el is ment.
-Mit akarsz még mondani?Nem volt elég amit reggel mondtál?-kérdeztem tőle.
-Kérlek David hallgass végig.
-Jó.Mond-mondtam.
-David sajnálom amiket reggel mondtam,de láttam,hogy ideges vagy és én......engem zavart,hogy valaki felhúzott.Leakartalak volna nyugtatni,de belém kötöttél és belém ha valaki belém köt akkor én nem gondolkozom csak vissza vágok.Sajnálom,de már tudom mi a bajod és rájöttem,hogy a helyett,hogy melléd álltam volna csak elintéztem,hogy még jobban fel húzd magad.Én vagyok a világ legrosszabb barátja.-mondta nekem és ééén meglepődtem.
-Nem.Nem te vagy a világ legrosszabb barátja.-mondtam neki és átöleltem.Ahogy ott csendben öleltük egymást egyszer csak azt éreztem,hogy elkezdett sírni.Hogy honnan tudom?A vállamra sírt.-Shh.Ne sírj.
-David.Te.....nagyon jó barát vagy.-mondta nekem.
-Nyugi Carol.-mondtam majd elkezdtem csikizni,hogy jobb kedve legyen.
-Ne David...neee-próbált szökni a csikizésem elöl,de nem menekült.De sajnos mivel jött az anyuja aki a nevelőm nem volt más megoldás mint,hogy befejezzem.
-Köszönöööm-nézett rám cuki fejjel.Ilyenkor tök aranyos.
-Mit?-kérdeztem meg mintha nem tudnám.
-Ezt.Egy szempillantás alatt felvidítottál.-mondta ki.
-Én köszönöm.-mondtam ki nehezen a szavakat.
-Te mit?-nézett fel rám.Hogy miért?Mert időközben belefeküdt az ölembe.
-Hogy.....nem mondom el.-Vicceltem meg.
-Légysziiiiiiii-nézett fel kiskutyi szemekkel.
-Köszönöm,hogy.....itt vagy velem.-mondtam ki lassan a szavakat.
-Ne köszönd.
-Jó akkor nem köszönöm,hogy itt vagy velem.-nevettem ki.
-Szemééééét.-ugrott ki az ölemből.Olyan cuki volt ahogy odafutott a lányokhoz és lepattant a székébe.
~Carol szemszöge~
Amikor lepattantam a székembe a lányok már ott voltak.
-Na mi volt?-kérdezte egyből Patrisa.
-Majd mindent elmondok-mosolyogtam rájuk és oda biccentettem a szomszéd ülésre ahol Steven és Marc ült.Szerencsére a lányok értették a célzást.Ahogy ránéztem a telómra láttam,hogy wifis ez a vonat és már úgyis csak 20 perc az út ezért Facebook-ozom egy kicsit. Amikor beléptem facere már is volt egy üzim.David írt.
David üzenete:Mi az hogy megszöksz?
Carol üzenete:Megszöktem,hogy ne tudj csikizni. :)
David üzenete:haha
Carol üzenete: :)
David üzenete: Vissza kapod ezt a megszökést még itt Zamárdiban
Carol üzenete: Neeeeee
Nem akarom visszakapni.Megmutattam ezt Szabrinának aki ezen nagyot nevetett és sok sikert kívánt ahhoz,hogy ne kapjam vissza.
~20 perccel később,Zamárdiban~
-El sem hiszem, hogy megjöttünk-mondtam ki amikor megállt a vonat.-Valaki le venné a bőröndöm?
-Persze-mondta David,mert sajnálatomra ő szállt le előttem.
-Anya mennyi idő lesz a séta?-kérdeztem amikor már láttam,hogy össze számolta a...... gyerekeket?
-Mindjárt megkérdezem a polgármesteri hivatalból.
~Pár perccel később~
Anya végre kijött a polgármesteri hivatalból.
-Na mennyi idő lesz a séta?-kérdeztem
-1 óra-mondta ki,mire mindenki lefagyva nézett rá.

